2013-09-30

Cukormentes szőlő lekvár - 2013

Az idei hosszú, forró nyár nagyon jót tett a szőlőnek; pompás - édes othello szemek várták sorsukat.



A fürtöket megmostam, lecsepegtettem; majd szépen leszemeztem.


Mikorra ezzel végeztem, a kezem már szép lilás árnyalatban játszott - a fürtök pedig már csak ágas-bogas korall képet mutattak.


A szőlőszemeket rozsdamentes fazék pocakjába görgettem, majd addig főztem, míg a szemek teljesen szétestek; a szőlőhéj gyönyörű mély lilára festette a szőlőszemek húsát is.

Főztem - kavargattam - főztem - kavargattam; a cseppentési próba után egy akkora lyukú szűrőn, melyen a magok nem mentek át - egy kanál segítségével átsimogattam a lekvárt.

Egy újabb forralás, mely után a sterilizált üvegekbe töltöttem a pektin-, zselésítő- és hozzáadott cukor nélkül készült lekvárt; tótágas, dunszt.


A szőlőmagok felhasználásáról kicsit később.

2013-09-27

Nektarin - túróval

Akik rendszeresen olvasnak, már valószínűleg észrevették, hogy egy vonalat több oldalról is megközelítek ill. ha egy koncot megszereztem, nem eresztem addig, míg teljesen le nem csupaszítom.

Nos, ez történik most is. Túró, joghurt.

Az áttört túrót joghurttal és egy kanál nyírfacukorral kikevertem.
Zabpelyhet szárazon enyhén megpirítottam.
Kicsi, sárga nektarinokat apró falatkákra vágtam.

És ekkor jött - nem a Tenkes Kapitánya - az összeállítás: krémes túró - nektarin kockák - krémes túró - nektarinkockák - egy falat krémes túró - pirított zabpehely.


Kiváló reggeli. Pompás vacsora. Ebéd utáni nasi. Multifunkciós desszert. 
Amit még nem említettem: finom-finom-finom. 

2013-09-26

Túróval töltött sült paprika

A minap könnyű vacsorát terveztem - általában azt tervezek, de nem mindig sikerül...
A körvonalakat az ötletszerű (majdnem) bevásárlás adta: a piacon nagyon szép , édes, piros paprikákat vásároltam.


Az egészséges vonalat követve túrót és joghurtot pakoltam a kosaramba.

Az eredeti elképzelésem az volt, hogy ízesített túróval megtöltöm a paprikákat, behűtöm, felszeletelem - így kínálom a szendvicsbe/re.

És ekkor jött a ház urának szuper kérdése: Ugye megsütöd a paprikát? 

Hogy? Mit? Miért? Hát persze - oly módon készítem el a paprikát, mint amikor fetával töltöttem meg a chilit.

A paprikákat megmostam, megszárítottam, kicsumáztam, majd forró olajban néhány perc alatt körbe sütöttem. Épp csak addig, mag enyhén megpuhultak.

A túrót áttörtem, összekevertem néhány kanál joghurttal, sóztam és borsoztam - majd jól kikevertem.

A fűszeres túróval megtöltöttem a sült paprikákat és már tálaltam is.


Csodálatos ízorgia; a könnyű vacsora pihekönnyűnek találtatott, mert hipp-hopp elfogyott.



Míg tart a friss paprika-szezon - kipróbálásra ajánlom.


2013-09-20

Hagymás uborkasaláta

Valahogy az Ágiknál mostanában nagyon inspiráló recepteket, képeket látok; pl. a következő savanyúság ötlete is Ágitól származik.



Az uborkákat víz alatt alaposan megmostam, megsikáltam, majd kézi szeletelővel vékony karikákra vágtam. Az uborkához képest harmad mennyiségnyi vöröshagymát vékonyan felszeleteltem és összekevertem az uborka szeletekkel.

csalamádéhoz rendszeresen használt lével leöntöttem a hagymás uborkát, majd napon többször átkeverve 2 napig érleltem.



Sterilizált üvegekbe szedtem a hagymás uborkasalátát és felöntöttem a levével. Ennyi. Viszonylag kevés munkával csodás savanyúságot csempészünk a télbe.



A karácsonyi vacsora kísérőjeként majd eszünkbe juttatja az idei forró nyarat.


2013-09-16

Rántott ...

... paradicsom. Zöldparadicsom.
Amikor máginál megláttam a fotókat, azonnal elhatároztam, hogy elkészítem.

Szép, kemény paradicsomokat (4 db) megmostam, megszárítottam, fél cm vastag szeletekre vágtam.



A szokásos módon paníroztam (liszt - felvert tojás - zsemlemorzsa), majd forró olajban kisütöttem.

Csak a legvégén, miután kisült, szabad megsózni.



Érdekes íze van forrón; langyosra hűlve viszont már kifejezetten finom. Friss, citrusos. Z-vel egymás elől kapkodtuk el a szeletkéket.

Biztos vagyok benne, hogy még fogok zöldparadicsomot panírozni.
Egy próbát szerintem megér, akinek lehetősége van - próbálja ki. Zöldparadicsom még késő ősszel is lesz.

2013-09-13

Marinált paprika - ismét

Tavaly nyáron már készítettem marinált sült paprikát - a család idén is kérte a folytatást.

Annyiban módosult most a menet, hogy belement minden erős paprika nemre, vallásra és bőrszínre való tekintet nélkül.



A paprikákat megmostam, leszárítottam - faszénparázs által forrósított tárcsán feketére-hólyagosra sütöttem. A tárcsáról azonmód fedett fazékba tettem a paprikákat, hogy a vékony héját könnyen le tudjam húzni.

Míg a paprikák szaunáztak, elkészítettem a marinádot: egy rész almaecet, két rész olívaolaj, só, bors.

A paprikákat (gumikesztyűben) kicsumáztam, felcsíkoztam.

Sterilizált üvegekbe fektettem a szeleteket és a marináddal tele töltöttem az üvegeket. Kupakot a fejükbe nyomtam, majd nedves dunszttal tartósítottam.



Lédiz és gentlemanusok: Muskátli Büfé újabb termékkel bővítette terméksorát.

2013-09-12

Zöldparadicsomlekvár

Z sokszor emlegeti, hogy zöld paradicsomból készítsek savanyúságot. Eddig ellenálltam, és még egy darabig tartom is magam.



Ellenben Mági inspiráló bejegyzése alapján azonmód zöld paradicsomot és fakanalat ragadtam.

A zöld paradicsomokat (1 kg - próba adag) megmostam és kis darabokra felvágtam (héjával együtt) majd feltettem főni. Amikor már rotyogott, hozzáadtam egy lime levét, két felvágott vaníliarudat és 20 dkg cukrot. 
Lassú tűzön rotyogtattam, míg szépen besűrűsödött. Kedvenc botmixerem táncra kapta a zöldparadicsomlekvárt. Üvegekbe töltöttem - tótágas - dunszt.



A fele mennyiségű lekvárhoz adtam még egy jó nagy adagnyi cukrot és tovább főztem - fóliával kibélelt tálkákba töltöttem, hagytam megdermedni, majd másnap sütőpapírra borítottam. Így száradnak / szikkadnak azóta is a zöldparadicsom-sajtok (birsalmasajt mintájára). 

A lekvárt kecskesajttal teszteltük: kiváló minősítést kapott.
A sajt még érlelődik, de számára is hasonló sorsot szánunk. 

2013-09-11

Fetával töltött chili

Anno, amikor még máshol dolgoztam, gazdasági igazgatónk emlegette sokszor, hogy sajttal töltött erős paprikát kellene gyártanunk, mert az olyan finom. 

Milyen igaza van! Én eddig ezt a finomságot boltban vettem, de most druszám - Mági útmutatása alapján elkészítettem - és ez így fog történni ezután is.

Leszüreteltem az enyhén mérges chili paprikákat - sajnos nem voltak túl sokan, de majd jövőre - megmostam, leszárítottam, kicsumáztam őkelméket.

Kevés olívaolajban néhány perc alatt félkeményre / félpuhára főztem-pároltam a paprikákat.
A kihűlt chili paprikákat simára kevert fetasajttal megtöltöttem.


Üvegbe soroltam őket, majd nyakukba zúdítottam az extraszűz olívaolajat.
Hűtőben pihenve várják sorsukat. 

Másnap már összeértek az ízek, friss kenyérrel falatozta a család erőset szerető-bíró része.

Arra ügyeljünk, hogy morzsa ne kerüljön az üvegbe, olaj folyamatosan fedje a paprikákat.



Még egy fontos dolog: a chili paprikákkal való ügyködést javaslom gumikesztyűben végezni, mert a következmények beláthatatlanok. 

2013-09-10

Padlizsánkrém

Nálunk ha ősz, akkor padlizsánkrém. Hetente készül friss fogyasztásra; idén először téliesített csomagolásba is bújtatom kedvencünket.

Faszénparázson izzított tárcsán alaposan megsütöttük a padlizsánokat, míg bőrük a liláról füstös feketére váltott. Addigra belsejük is szépen átsült.

A padlizsánok megsült belsejét keverőtálba kapartam, majd hozzáadtam extraszűz olívaolajat, sót, borsot, zúzott fokhagymát és dinsztelt, apróra vágott vöröshagymát. A fűszereket ízlés szerint adagoljuk.


Én a krémes verzió mellett tettem le a voksomat, ezért a padlizsánokat és hagymaféléket botmixerrel pépesítem - így itatom meg az olajjal és fűszerezem be.

Jól mutat a reggelinél, ha a padlizsánkrémet például paradicsompaprikába töltjük, úgy kínáljuk.

A téli csomagoláshoz a padlizsánkrémet puffogó-forrón sterilizált üvegekbe töltöttem, tótágas, dunszt, pózolás - azaz a hagyományos tartósítás.


A születésnapi ebéd előételeként csapra vertük az egyik üveg padlizsánkrémet - jelesre vizsgázott.

A Muskátli Büfé repertoárja új termékkel bővült.

2013-09-08

Szülinapi torta

Születésnapi tortát készítettem Tortakirálynő Zsuzsa útmutatása alapján. Csokitortát. 
A mennyiségeket a torta nagysága miatt csökkentettem - de most az eredeti mennyiséget adom meg.

Piskóta: 5 tojás, 20 dkg cukor, 5 evőkanál víz, 13 dkg liszt, 3 dkg kakaópor, 5 dkg darabolt csokoládé

Krém: 3 dl tej, 10 dkg cukor, 3 dkg vaníliás pudingpor, 5 evőkanál rum, 20 dkg étcsokoládé, 25 dkg vaj

Díszítés: 5 dkg gőz felett megolvasztva egy csepp olajjal

Piskóta: A tojásokat szétválasztom; a fehérjét kemény habbá verem. A tojások sárgáját a cukorral és a vízzel habosra keverem majd hozzáadom a kakaópor és liszt egyvelegét és a fehérjehabot. Kikent és lisztezett tortaformában tűpróbáig sütöm. (24 cm - 180 fok - 35/40 perc)

Tejből, cukorból és pudingporból sűrű krémet főzünk, majd a tűzről levéve beletördeljük a csokoládét, hozzáadjuk a rumot (én a gyerekek miatt aromát). Miután kihűlt, habosra keverem a szoba-hőmérsékletű vajjal. 
A krém eléggé folyós, ezért rövid időre hűtőszekrénybe tettem.

A piskótát félbe vágtam, majd megtöltöttem a krémmel, behűtöttem.

Az olvasztott csokoládéval bekentem a tetejét, kicsit hűtöttem, majd száraz, forró késsel berajzoltam a szeletek helyét, a feketeszeder szemeket a csokoládéba ültettem, így ment a hűtőbe.


Könnyű, nem túl édes, nagyon finom.
Tálaláskor felvert tejszínhabot vagy fagylaltot kap kísérőnek.

Boldog születésnapot Zsolti és Szabina!

2013-09-04

Hamis kebab

A legutóbbi tárcsán sütés alkalmából majdnem kommersz fasírtot készítettem, azaz darált sertéshús, apróra vágott vöröshagyma, só, őrölt feketebors, pirospaprika. Ezért hamis kebab, mert marhahús most nem játszott.

Lényegesen lazább volt, mintha marhahús is lett volna benne. Szép lassan sültek a lelapított gombócok pácolt csirkemell és gomba társaságában.


A tárcsa közepén irult-pirult a páchoz kivételesen használt néhány vöröshagyma szelet.


A köret - az nem volt; a saláta - az volt. Mégpedig sopszka saláta.

Uborkát - paradicsomot - lila hagymát felkockáztam, összekevertem sóval, majd a hűtőben pihentettem. Tálaláskor bőven megszórtam reszelt kecske szirené sajttal.



Nem volt rossz, sőt kifejezetten finomra sikerült, de az eredetit csak messziről érinti. Bulgáriában - anno ezer éve - naponta hatalmas adag sopszkákat pusztítottunk és szto gramm vodkát(kat). Remélem másnak is vannak feledhetetlen emlékei a régi, mondjuk burgaszi nyarakról.